A Binari PSZ konferenciája

 A Bihari Református Egyházmegye Presbiteri Szövetség konferenciája - Belényes

Vallásomat el nem hagynám…

    A református egyház alapvető hittételeit tartalmazó heidelbergi káté volt a Bihari Református Egyházmegye Presbiteri Szövetség konferenciájának témája, amelyet a belényesi református templomban tartottak.

   Szombaton, november 9-én tartotta meg őszi konferenciáját a Bihari Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége a Fekete Körös völgyében, a térség központjának számító Belényesben, a református templomban, ott ahol majd negyven éven át szolgált Zsiskú János belényesi papköltő.

    A konferenciára tizennégy egyházközségből érkezett az a hetvenöt presbiter, gondnok, főgondnok kiket elkísértek az egyházközségek lelkipásztorai, akik egyben a presbitériumok elnökei is, de a Belényesújlakon vendégeskedő holland testvérgyülekezet presbitere is részt vett a rendezvényen.

    Egy nyitó áhítattal vette kezdetét a konferencia, amelyen Mikló Ferencz az egyházmegye esperese hirdette Isten Igéjét a Példabeszédek Könyve 3:1-4 alapján.

   „…egy szelíd, közvetlen megszólítás hangzik el felénk az Isten ajkáról. „Fiam!”- Istennek egy csodálatos megszólítása ez, amellyel keres bennünket ebben az órában. Csodálatos az Isten megszólítása és szava, mert figyelmeztetni akar. Talán azt is mondhatnám, hogy olyan ez az isteni megszólítás, mint amikor az édesapa és édesanya megszólítja az ő fiát az ő gyermekét.  Nem durván, nem hangosan, hanem kedvesen, szelíden szeretetteljesen. Ebben a megszólításban benne van az Isten iránti szeretet…figyelmeztet bennünket, hogy mi gyermekei ne feledkezzünk meg törvényeiről, hogy keressük az igehirdetés alkalmait, az Úr Isten közelségét, ezért szól az Atyai jó tanács, őrizd meg az Isten törvényeit!”- hangzott el az igemagyarázatból.

    Az áhítatot követően került sor a köszöntésekre, elsőként Török Sándor a Bihari Eme. PSZ elnöke, majd Réman Elek István házigazda lelkipásztor és Tóth Zsigmond Béla a KREK PSZ ügyvezetője köszöntötték a jelenlévőket.

    Török Sándor elnöki beszámolójának első részében az eltelt egy év megvalósításairól beszélt majd az egyház és a nemzet ügyeire tért ki hiszen „ … szórványosodó létünk közepette még fontosabbá válik az Ige szava, de az is, hogy magyarul szóljon, „reformátusul”. A magyar református szó tartott meg bennünket Trianontól errefele, akkor is amikor hosszú időn keresztül, csak templomaink adtak otthont közösségi létünk ápolásának.” – mondta az elnök.  

     Ezt követően kitért a káté néhány kérdéseinek felidézésére, majd beszélt az imádság fontosságáról, „… a lelkiismeretünk „karbantartására” pedig az egyik legjobb eszköz a templomba való járás, a gyülekezetbe való jól értelmezett betagolódás és az imádság. Az imádság olyan, mint egy csatorna az embertől az Istenhez, őszintének lehet és kell lenni… Szeressük Istent és az Ő Fiát úgy, hogy mindig hálát tudjunk érezni a szívünkben, még akkor is amikor próbatétel elé állít bennünket. Tudjunk elcsendesedni, kérjük lelkünk békéjét, csendjét és a gyűlölet, a harag ne találjon fészekre nálunk.” – hangsúlyozta Török Sándor.

    Az elnöki beszámolót egy nagyon érdekes előadás követett, a Heidelbergi káté és a káté irodalma, dr. Hermán M. János a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetének igazgatójának előadásában. Az előadó mindennapi nyelven beszélt, nagy vehemenciával a heidelbergi kátéról, amely református egyházunk alapvető hittételeit tartalmazza. 

    A káté szerzői híres német református hittudósok Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, akiket III. Frigyes pfalzi választófejedelem azzal bízott meg, hogy a Biblia alapján írjanak olyan vallástani népkönyvet, amelyből minden korú és állapotú református hívő tisztán és igazán megismerje a keresztény vallást. Az elkészült kátét az akkori Zsinat jóváhagyta és 1563. január 19-én közrebocsátottak.

    A káté rövid idővel keletkezése után magyar nyelvterületen is ismeretessé lett. A szatmárnémeti nemzeti zsinat 1646-ban kánonilag kimondotta, hogy a heidelbergi káté mindenütt megtartassék és taníttassék. Magyar nyelven először 1577-ben jelent meg Pápán, Huszár Dávid nyomdájában. 

    Az előadások rendjén dr. Pálfi József által jegyzetelt és válogatott Vallásomat el nem hagynám… Királyhágómelléki kéziratos konfirmációi káték a 20. században című kötetét mutatta be maga a szerző. Megtudtuk, hogy a több mint ötszáz oldalas kötet tulajdonképpen három tartalmi egységet foglal magába, az első a kéziratos káté keletkezését és annak motivációját mutatja be, a második rész a kötetben közölt káték szerzőinek életrajzait foglalja magába, míg a harmadik rész magukat a káték szövegeit tartalmazza.

     A nagyon érdekes és hasznos előadásokat követően megbeszélések következtek a témával kapcsolatosan, majd a vendéglátóink jó házigazdaként szeretetvendégségben részesítették a jelenlévőket. A szép napsütéses őszi napon megrendezett konferenciáról élményekkel gazdagon térhettünk haza szeretteink körébe, hazahozván gyülekezeteinkbe tapasztalatainkat és az ott tanultakat. 

Tóth Zsigmond

 

Kisköri presbiterképzés Nagyszántón és Tamásiban

Kisköri presbiterképzés Nagyszántón és Tamásiban

A gyülekezet jövőképe

A gyülekezetépítés témájával foglalkozó presbiterképző előadássorozat immár harmadik alkalmához érkezett a határmenti és a Berettyó-menti kistérségekben. Március 2-án, Nagyszántón Mózes Áron, a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség presbitere, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem előadója tartott előadást négy gyülekezet presbitereinek és lelkipásztorainak részvételével.       

A mintegy negyvenöt résztvevő Nagyszántó, Kisszántó, Bors és Biharszentjános gyülekezeteit képviselte. Az együttlét Mózes Áron áhítatával kezdődött, majd házigazdaként Szatmári-Gergely Elemér lelkipásztor köszöntötte a jelenlévőket.

Paptamásiban öt gyülekezet: Paptamási, Bihar, Nyüved, Pelbárthida és Kügypuszta presbiterei hallgatták az érdekes előadást, közel hatvan résztvevővel. Ezt megelőzően Bereczki András helyi lelkipásztor tartott áhítatot.

Az előadó példa gyanánt egy magyarországi gyülekezetet mutatott be, kiemelve, hogyan sikerült megvalósítani a gyülekezet Missziói Bizottsága által kitűzött célokat; három alapelv betartásával: mi a cél? Mit tegyünk? Hogyan tegyük? Elsőként egy kérdőíves felmérést végeztek a gyülekezetben, mert fontosnak tartották kikérni azok véleményét, akik vasárnapról-vasárnapra járnak a templomba, de azokat sem hagyták ki akik alkalmanként vesznek részt az istentiszteleteken. Figyelembe vették a résztvevők korát, nemét, a gyülekezet erősségét és gyengeségét, a pozitívumokat és negatívumokat egyaránt. Az így összegyűlt adatokból összeállították a gyülekezet építésére vonatkozó fontosabb célokat.

Mint kiemelte: a cél elérése érdekében fontos a gyülekezet tájékoztatása a Presbitérium munkájáról, a gyülekezet küldetésének és jövőképének megfogalmazása. Mindezt az adott település adottságainak megfelelően alkalmazva.

      Az egyházközség küldetése kell legyen, hogy felébressze az emberekben az igényt arra nézve, hogy élő kapcsolatuk legyen Istennel és a közösséggel. A gyülekezet jövőképe mindenek előtt az legyen, hogy egy megújuló és kiteljesedő, hitében megerősödő, imádkozó, családias és tehervállaló gyülekezetté váljon, amely az egységet eredményesen építi tagjai között. Arra kell törekedni, hogy a gyülekezet tagjai úgy szolgáljanak, hogy ne csak kapni, de adni is akarjanak; hirdetni az evangéliumot lakókörnyezetük irányában.

Mindkét helyszínen szeretetvenségséggel zárult az alkalom, melynek költségeihez a Studium Academicum Alapítvány is hozzájárult.

A paptamási gyülekezet presbiterei és lelkipásztora minden résztvevő nek egy-egy díszoklevelet és a Harangszó egy-egy példányát adományozták. A tudósító, a lap külmunkatársaként arra biztatott minden presbitert, hogy tevékenyen vegyenek részt a gyülekezeti iratmisszióban, legyenek a lap hűséges olvasói, kövessék a lap Presbiterképzés rovatát.

     Alulírott, a Bihari Egyházmegye Presbiteri Szövetségének jegyzőjeként és a Királyhágómelléki PSZ ügyvezető elnökeként a presbiterképzések és a presbiteri bibliaórák fontosságáról is szólt. Kiemelte, hogy a Bihari Egyházmegyében szinte minden gyülekezetben rendszeresen megtartják ezeket alkalmakat, abból a kiindulásból, hogy a jól képzett presbiter igazi szolgatársa a lelkipásztornak, akivel könnyebb a gyülekezeti munka.

Tóth Zsigmond

Czeglédi-díjas presbiterek

Czeglédi-díjas presbiterek

A hagyományoknak megfelelően, a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség szervezésében tartott ünnepi, reformációi istentiszteleten vehették át a 2012. évi kitüntetettek a presbiterek számára alapított Czeglédi-díjakat – egy-egy díszes oklevelet és Deák Árpád plakettjét. Összeállításunkban az elhangzott dicsérő beszédekből közlünk részleteket, melyeket Veres Kovács Attila lelkipásztor bocsájtott szerkesztőségünk rendelkezésére.

Nemes Lujza - Nagyvárad-Rét

Nemes Lujza református keresztyéni vallásossága nem merül ki pusztán a megszokott templomba járásban, hanem sokkal több annál. Isten-szeretetét, gyüle-kezetéhez és templomához való ragaszkodását, szoros kötődését nemcsak hívő felmenőitől örökölte, hanem ő maga is hittel gyakorolja. Immár tizenkét esztendeje presbiterként is szolgálja a Nagyvárad-Réti Egyházközséget, de mellette részt vállal az egyházkerület presbiteri szövetségének elnökségi munkájában is. Gyülekezeti és kerületi szinten nagy szorgalommal veszi ki részét a változatos szolgálatból.

dr. Pálfi József lelkipásztor

Póti Pál - Nagyvárad-Szőlős

Előbb egyháztagként, majd presbiterként jelentősen kivette részét a gyülekezeti munkákból. Jó hangú, jó kedélyű énakkari tagként is, áldozatra kész hívőként is, no meg kétkezi mesterként is. A gyülekezetünkben elvégzett sokrétű munkája jó ideig fogja őrizni tehetségét. Társaival együtt kerítést készített, tetőt fedett, a szerelésekben, javításokban, újításokban, átalakításokban állandóan részt vett. Felesége ebben is társa: asszonytestvéreivel a munkálatokat végző férfiak számára sütött-főzött. Férje oldalán a hitvestárs is tevékenyen vesz részt a gyülekezeti munkában.

Szűcs Imre lelkipásztor

Balog Árpád és Balog Erzsébet - Nagyvárad-Csillagváros

Balog Erzsébet gyülekezetünk nőszövetségi elnökeként alaposan kivette részét az egyház életében, valódi szolgáló emberként igyekezett megtartani a közösséget. Kaligrafikus írásával naplóban örökítette meg a Nőszövetség életének eseményeit. Balog Árpád 12 évig tartó presbitersége idején igazolta segítőkészségét, hűségesen munkálkodott egyházközségünk lelki megerősödéséért, de  különösen kivette részét az építkezési munkálatok lebonyolításában.

Példás házasságuk és hitbeli életvitelük követésre méltó nagyváradi magyarságunk lelki egészségének helyreállításához és megőrzéséhez. A széthulló családok világával szemben, ők az egészséges szilágysági református szellemiséget élik meg itt, Nagyváradon.

Vincze Zoltán és Vinczéné Pálfi Judit lelkipásztorok, Barna Antal főgondnok

Féth Irén – Biharpüspöki

Egész élete e településhez kötődik, melynek szellemisége és hagyományai meghatározták később egész életét. A meleg, családi légkör, melyben felnevelték, biztosította  számára  azt a lelki  gazdagságot és örökséget, amelyet megőrizve, reménye szerint, később átadhat az övéinek. Ez teljesedett be 46 évvel ezelőtt, amikor házasságot kötött azzal, akit Istentől  kért el  hűséges  férjül. E házasságból három gyermek született, majd lett gazdagabbá hat unokával.

Miben rejlik mindig megújulni kész, Isten áldásával kísért életének titka? Akármit tett is, közben élő kapcsolatban maradt Istennel. Innen táplálkozik kitartása, határozottsága és szelídsége. A mindenki iránti felelős szeretetről Isten útmutatása szerint gonolkozik. Ennek édes terhével vállalja a közösségért való szolgálatot.

Szekeres Sándor lelkipásztor

                                                                    

Kelemen József - Nagyvárad-Velence

Kelemen József a hűséges emberek fajtájából való. Januárban lesz 37 éve, hogy megszakítás nélkül dolgozik asztalosmesterként ugyanazon a munkahelyen, a Lemnul Szövetkezetben. Bizonyára ugyanilyen hűséges lett volna továbbra is presbiteri tisztségéhez, melyben 9 évet töltött el, ha nem következik be egészségi állapotának romlása. Így is a presbiteri szolgálatban eltöltött esztendők számos lehetőséget kínáltak számára, hogy az Úr hűséges sáfáraként dolgozzon gyülekezetépítő munkánkban.

Voltak bátor kiállásai is, amikor a gyülekezet viharos éveket élt át. Véleményét felső egyházi tisztségviselők elől sem titkolta el, amikor a gyülekezet jó rendjének a megőrzéséről volt szó. Merte az igazat szólani alkalmas és alkalmatlan időben (2Tim 4,2), ahogy az Ige mondja.

Farkas Antal lelkipásztor     

Szabó Lajos - Nagyvárad-Rogériusz

A Nagyvárad Rogériuszi Egyházközség presbiterériumának 1993 óta, megalakulása kezdetétől tagja. Miután az egyházközség Fazakas Sándor lelkipásztor vezetésével és a Presbitérium messzemenő támogatásával ingyenes bérletbe kapta a templom építéséhez szükséges területet,  Szabó Lajos az első „kapavágástól” kezdődően aktívan kivette részét a gyakorlati tennivalókból is.

Mindeközben hűséges látogatója maradt az istentiszteleti alkalmaknak is és gyülekezeti szolgálatát mondhatni teljes értékűvé tette az által, hogy 1990 júliusától, azaz megalakulásától tagja a mára már 2 hanghordozót is megjelentetett Nagyvárad Rogériuszi Református Énekkarnak. Megfontolt, bölcs hozzászólásaival a Presbitérium véleményformálásának is békességes alakítója.

Kerekes József lelkipásztor

Gróf Piroska - Nagyvárad-Ősi

Nagyvárad-Ősiben előbb templomos gyülekezeti tagként tartottuk számon, aki a kis gyülekezet fejlesztésének tervét gazdag adományaival támogatta, majd bekapcsolódott a belmissziói szolgálatba. Tagja lett az Árva Bethlen Kata Nőszövetségnek, a gyülekezet énekkarának. Presbiteri szolgálatát mindig alázatos szívvel és lélekkel, valamint a templomhoz ragaszkodó szeretettel folytatta. Gyülekezetünkben kedves férjével együtt igazi példát mutatnak a fiataloknak és családoknak a templomlátogatás, igehallgatás és szeretetszolgálat szerteágazó területein.    

Csűry István püspök

Kiss Gyula - Nagyvárad-Újváros

Kémeren született. Az otthon szelleme,vallásossága meghatározó egész életére. Mint annyian mások, Kiss Gyula is megélhetését a nagyvárosban kereste. Fémforgácsolóként dolgozott és első pillanattól bekapcsolódott az egyházi életbe, hisz a templom, a vallás lehetett az a kapocs, ami összekapcsolta a maga mögött hagyott otthont az itt talált otthonnal. Alig egy év után az újvárosi gyülekezet presbiterének, majd 10 éve gondnokának választotta, mely tisztségében a mostani választáskor is megerősitette.

Szolgálatára a hűség jellemző. Bölcs tanács, vagy bármilyen kétkezi munka, - ő mindenre készen áll és csendes alázattal szolgálja Anyaszentegyházát, gyülekezetét.

Herdean Gyöngyi, Sándor Lajos lelkipásztorok

Ádám Sándor - Nagyvárad-Olaszi

Nem a nagy szavak, de az őszinte tettek embere. Határozottsága és az egyháza iránt érzett felelőssége okán kiérdemelte, hogy a gyülekezet gondnokává választották 1996-ban. Belső vívódások, látható és hallható küzdelmek ideje volt az ő gondnokságának 16 éve a presbitérium többi tagjával együtt. Ezalatt megépült a gyülekezeti ház, a Lorántffy Központ, többszöri templomfelújítás és tetőfedés gondja sürítette életét az egyházban. Mindez lehet, hogy elfárasztja a lelkes embert is, de hogy hitét nem csorbíthatja, - az bizonyos. Az ő hite is csak megerősödött ezalatt a 23 küzdelmes év alatt, amíg a gyülekezet vezetőségében vállalt szolgálatot.

Veres-Kovács Attila lelkipásztor

Hadadon konferenciáztak a presbiterek

Hadadon konferenciáztak a presbiterek

Az idei, sorban a nyolcadik egyházkerületi presbiteri konferenciát a nagykárolyi egyházmegyéhez tartozó Hadadon tartottuk meg, Isten segítségével, augusztus 31. és szeptember 2. között. A 120 résztvevő presbiter a Királyhágómellékről nyolc egyházmegyét, valamint a kárpátaljai, erdélyi és magyarországi presbiteri szövetségeket képviselte.

A három tartalmas napot a hadadi Degenfeld kastélyban létrehozott ifjúsági központban töltöttük, de közben meglátogattuk az ákosi, erdődi, nagykárolyi, érmindszenti, tasnádi és sződemeteri templomokat, illetve az Ady és Kölcsey emlékházakat. Előadóink tartalmas előadásokkal szolgáltak: Hermán M. János, ifj. Geréb Miklós, Dobai Zoltán és Tőtös Katalin.

   A konferencia témája az egyházi zene, zenekultúra és zenélés volt, amit a felkért előadók: Berkesi Sándor karnagy és Orosz Otília kántor, egyházzenei előadó mindenki számára érthetően dolgoztak fel. A három nap során rögtönzött kamarakórus (tagjai: az előbbi két előadó, ifj. Geréb Miklós, Nagy Judit és Rácz Lóránd) szolgált a konferencián. 

Igei szolgálatot végzett körünkben: Lukács József főjegyző, Nagy Sándor, a házigazda egyházmegye esperese, Hermán M. János, Kurta-Tőtös Szabolcs és házigazdánk Kurta-Tőtös Beáta. Isten általuk hirdetett igéje sokunk számára személyre szóló volt.

Mint az utóbbi években, most is jelen volt a budapesti Kálvin Kiadó. A remek kiadványokat Fodor Csaba terjesztési igazgató mutatta be.

A konferencia úrvacsorával egybekötött istentisztelettel zárult, amin jelen voltak a hadadi gyülekezet tagjai is. A konferencia résztvevői nyilatkozatban tiltakoztak a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen (lásd alábbi írásunkat – megj.: a szerk.).

   Köszönettel tartozunk házigazdánknak: a hadadi gyülekezetnek és presbitériumának, a Degenfeld Központ igazgatójának és személyzetének a három napos ellátásért, valamint a Nagykárolyi Egyházmegye és az Egyházkerület lelki és anyagi támogatásért. Ugyancsak köszönet illeti a meglátogatott egyházközségek lelkipásztorait és presbitereit az irántunk való gondoskodásért.

Mindezekért Istennek adunk hálát és kérjük Őt, hogy jövőre is együtt épülhessünk a kilencedik, reményeink szerint a Temesi Egyházmegyében tartandó konferencián.

Venter Miklós PSZ-főtitkár 

A Presbiteri Szövetség szolidaritását fejezi ki az Igazság napján megjelent demonstrálókkal. Mély felháborodással és szomorúan vesszük tudomásul, hogy 23 évvel a fordulat után, az Európai Unió egyik tagállamában, még mindig ott tartunk, hogy az elkobzott közösségi vagyon visszaszolgáltatásában torpanunk meg, ilyen szégyenletesen. Meggyőződésünk, hogy a Székely Mikó Kollégium ügyében tevékenykedő Restituciós Bizottság tagjainak meghurcolása nem méltó a jogállamisághoz. Továbbá, hogy ez az eset és a hatóságok részéről érkező hasonló „intézkedések” célja a magyarság megfélelmlítése és demoralizálása.

Mi, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége valamint a konferencián résztvevő: Kárpátaljai, Erdélyi és Magyarországi kerületekből felsereglett presbiterek kiállunk a nemzeti és az egyházi közösségi elkobzott vagyon visszaszolgálatásáért.

Ügyünket és az igazságszolgáltatást kegyelmes Istenünkre bízzuk, s együtt könyörgünk a zsoltárossal: „Maradj hűséges a Téged szeretőkhöz, igazságos a tiszta szívűekhez.” (Zsolt 36,11)