Immár tizenhetedik alkalommal rendezték meg Hegyközcsatárban április 16-án a Hegyközi kisrégiós presbiter konferenciát, amelyen mind az öt érintett egyházközség képviseltette magát.
A kiállítással egybekötött konferencia a közel nyolcszáz éves műemléktemplomban vette kezdetét, Miklós Csaba helyi református lelkipásztor áhítatával, a Mt 5,14-16 alapján.
Ezt követően a lelkipásztor és a főgondnok köszöntötte a hegyközi gyülekezetek lelkipásztorait, presbitereit, gyülekezeti tagokat, meghívott vendégeket. Tóth Zsigmond, a Királyhágómelléki Presbiteri Szövetség ügyvezető elnöke, zsinati póttag moderátorként működött közre.
Elsőnek Vitályos Barna, Hegyközcsatár polgármestere köszöntötte a konferencia résztvevőit. Mondandójában többek között arra is kitért, hogy összegfogás nélkül nagy veszélynek van kitéve magyarságunk.
A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak Balog Botond nyugalmazott tanár emlékének, akit aznap helyeztek végső nyugalomra.
„Példás dolog, hogy itt, a Hegyközben ilyen szépen meg tudták szervezni ezeket a konferenciákat, találkozókat, presbiterképzéseket. Nekünk, presbitereknek őrt kell álljunk, példát kell mutatni, ezzel tudjuk segíteni gyülekezeteinket, lelkipásztor testvéreinket munkájukban, a gyülekezet építésében” – mondta köszöntőjében Török Sándor, a Bihari Egyházmegye PSZ-elnöke.
Az első előadást dr. hc. Szabó Dániel, a Magyarországi Presbiteri Szövetség elnöke tartotta A misszió iránti elkötelezettség a presbiter életében címen. Mindenki Dani bácsija elkötelezett misszionárius, szerte a világon Kanadától Japánig, Magyarországtól Oroszországig hirdeti a krisztusi tanítást. Mindenütt szeretik, és mindenüvé visszavárják, 80 évét meghazudtoló fiatalos lendülettel és vehemenciával próbálja tudását átadni a hallgatóságnak. Sem időt, sem anyagiakat, sem fáradtságot nem ismerve járja a világot, mindenhová elmegy, ahová hívják, hiszen egész élete legfőbb szempontja a misszió iránti elkötelezettség. A konferenciára egyedül, kölcsönkért autóval érkezett Sárospatakról. Előző nap a Kárpátalján alapított református iskolában tevékenykedett.
A kilencvenes évekhez viszonyítva megcsappant a magyar reformátusok létszáma – mondta az előadó. Közösen kell keresni ennek az okát, orvosolni és megakadályozni a fogyási tendenciát. Tudatosítani kell az emberekben a református identitás fontosságát, integrálni azon közösségeket, amelyek ateista életmódot folytatnak, bevezetni őket a krisztusi tanítás rejtelmeibe, hiszen aki keresztyénként él, abban a szeretet fog uralkodni nem pedig a gyűlölet. Fényt kell gyújtani a szívekben és lelkekben, amelyet hagyni kell, hogy beragyogja életünket – zárta mondandóját Szabó Dániel.
Az egyház kihívásai a 21. században
A következő előadást Szilágyi Péter, a Bihari Egyhzmegye presbiteri főjegyzője tartotta Presbiter a 21. században – a cselekvő hit embere címmel. Szilágyi Péter visszajáró előadó a Hegyközi presbiteri találkozókon. Szívesen jön minden alkalommal, hiszen egy olyan közösségbe hívják, ahol mindig történik valami jó dolog, ahol tiszteletet és megbecsülést kap – mondotta.
„Amikor elfogadtam a felkérést úgy gondoltam, egyszerű dolgom lesz, beszélek a presbiterek munkájáról, szolgálatáról, tevékenységéről, kötelességeiről, amely a 21. századra is érvényes, de megfogott a cselekvő hit, a hit kifejezés. Azt mondja Pál apostol a hitről, hogy a hit az élet után a legnagyobb kegyelmi ajándék amit Istentől kapunk. Valóban ezt nem lehet megvenni, mint egy ruhát, nem lehet tudással szerezni, ezt Istentől kapjuk. Az a kérdés, hogy a 21. században mire elégséges a hit, milyen cselekvési területei vannak és lesznek a hívő embernek. Úgy érzem a református egyháznak legfőbb kihívása és missziói küldetésének legfontosabb feladata az Isten anyaszentegyházának megőrzése, a gyülekezet építése és a tiszta hit megőrzése. ” – hangzott el az előadás során.
A délelőtti templomi előadás keretén belül került volna sor a hegyközi presbiterképzés folytatására, amely Kelemen István hegyközszáldobágyi lelkipásztor javaslatára, aki az előadást kellett volna megtartsa, elnapolták egy másik időpontra, hiszen a rendelkezésre álló idő kevésnek bizonyult volna annak megtartására. Mindenki egyet értett abban, hogy a képzés több időt vesz igénybe így nem szabad hagyni, hogy veszítsen értékéből és minőségéből.
A rendezvény ezután a Kultúrotthonban folytatódott, ahol grafikákból és festményekből nyílt kiállítást nézhettek meg a jelenlévők a Hegyközi tehetségek – Molnár Anita, Gyurkovics Éva, Tikosi Zoltán - munkájából. A kiállított munkákat szakszerű hozzáértéssel mutatta be Sztankovics Gyula, hegyközcsatári pótpresbiter, kultúrreferens.
Délután a beszámolók és szabad kötetlen beszélgetések következtek. Ezeket megelőzően Molnár Gyula, hegyközszáldobágyi gondnok bizonyságtételét hallgathattuk meg, aki nagy bátorsággal és átéléssel mesélte el mindenkinek, hogyan is találta meg azt az utat, a sok elhatalmasodott bűn után Jézus Krisztushoz.
A rendezvény kötetlen beszélgetéssel folytatódott. A késő délutánig elhúzódott találkozó sikeresnek bizonyult, mindenki élménnyel gazdagon, feltöltődve ment haza szerettei körébe.
Tóth Zsigmond
