2011. április 23., szombat

Isten gondoskodása - ünnepi pásztorlevél


Kedves Testvéreim! Húsvétunkat megelőző böjti időben két bibliai esemény nyugtalanította az egyébként sem zavartalan napjaimat. Szinte napi rendszerességgel jutott eszembe az egyiptomi fogságból szülőföldjére vándoroló nép. Velük kapcsolatban elevenedik előttem az a pillanat, amikor a húsos fazekak emlékezete mellett először kapnak a mennyei kenyérből. A másik történet, mely az előbbi párhuzamosa is lehet, a jeruzsálemi sokadalom viselkedése a bevonuló Messiással való találkozáskor.

Mind a két történetnek van egy, egy kérdése. A mennyei kenyérre így kérdeznek: Mi ez? (2Móz 16,15) A bevonuló Krisztus mellett sokan kihívóan kérdeznek: Ki ez? (Mt 21,10)
A történetek Isten gondoskodásáról szólnak. A pusztában és Jeruzsálemben Isten irgalmából érkező életet adó kenyér van jelen. A vándorlás ingyen kenyere és az örökéletre tápláló kenyér. Ezek ajándékként érkeznek a siránkozó és mindig elégedetlen emberekhez, akik kérdéseikkel lelepleződnek. A halál torkában sem tud az ember alázatosabban viszonyulni a meg nem érdemelt kegyelem forrásához. Köszönet helyett kérdeznek. Mi ez? Szemrehányóan nézegetik a mennyei eledelt, amelyért le kell hajolniuk, ráadásul csak egyetlen napig lehet fogyasztani. Mi ez, az elvárások, a követelések, a képzelt érdemek jutalmaként!? Hol van már az öröm, amit éreztek a fáraó hatalma alóli szabaduláskor, hol van a hála az idegenben eltöltött rabszolgaság végéért? A jeruzsálemiek egyenesen a megalázás lenézésével, avagy lenéző megalázással tekintenek a bevonuló Krisztus Jézusra, aki éppen most bizonyítja, hogy nem álpróféta és nem földi király, hanem Isten egyszülött Fia. Ki ez, aki nem holmi királyok közül való, aki nem kényszeríti térdre a hódolókat!?
A hitetlenek máig így kérdeznek: mi az, amit nem mi hoztunk létre; ki az, aki beleszólhatna az életünkbe? Az ilyen magatartásnak keserű gyümölcse az egyéni élet boldogtalansága, a legbensőségesebb kapcsolatok felbomlása, a társadalom belső feszültsége vagy a nemzet megújhodásának késlekedése. Ettől fájdalmasabb, amikor a hívő ember is hasonlóan kérdez, vagy ilyen szellemben cselekszik. Ott ahol kétségbe vonják, hogy mennyei kenyerünk van, vagy, hogy Krisztus a mindenható, ott kiürülnek a templomok, elmenekülnek az emberek, nem születnek örökösök. Ott ahol nincs köszönet a mindennapi, és az örökélet kenyeréért, ott felveri a gyom és a gaz az örökíthetőt, amit később mások kéjes örömmel elbirtokolnak.
A jeruzsálemi bevonulást követő első hely a templom, ahová Krisztus megérkezett. Máté így emlékeztet erre: „kiűzi mindazokat…, akik latrok barlangjává tették (a templomot)”. (Mt 21,12) Így folytatja: „vakok és bénák mentek hozzá a templomba, és meggyógyította őket.” (Mt 21,14) Az, Aki fel fog támadni, hadat üzent nyomornak, betegségnek és halálnak.
Imádkozzunk valamennyien egymásért és másokért, hogy húsvétunk kérdéseinken túl a bizonyosság legyen, mi a feltámadt Jézus Krisztusnak örökösei vagyunk.
Nagyvárad, 2011. március 22.
Áldott húsvéti ünnepeket kíván testvéri szeretettel
Csűry István püspök

2011. április 20., szerda

Húsvéti Harangszó

Ünnepi összeállítást és Református élet-mellékletet tartalmaz, valamint egyebek mellett a 150 éve született gróf Tisza Istvánra emlékezik a királyhágómelléki reformátusok lapjának áprilisi második száma.

„A húsvéti üres sír az a ’bölcső’, amelyből kilépett az Élet Fejedelme, amelyből kisarjadt az igazi élet!” – a lap címoldalán Eszenyeiné Széles Mária húsvéti írása található A feltámadás evangéliuma címen. Ugyanott olvasható Csűry István püspök ünnepi pásztorlevele is, melynek címe: Isten gondoskodása.
A lapszám ünnepi írásai között, a feltámadott Krisztussal való találkozásról ír Balázsné Kiss Csilla, a Lélek csendje rovatban. A húsvéti Harangszó hagyományosan locsolóvers-válogatást is tartalmaz.
A szokásos rovatok is megtalálhatók a lapszámban. A Református élet rovat kétoldalas melléklettel jelentkezik. Tudósítás olvasható a belényesi Wass Albert szavalóversenyről, a magyarkakucsi és a szatmár-szamosnegyedi gyülekezet márciusi ünnepségéről, a Temesvári Egyházmegye lelkészértekezletéről és a Jubileumi Rákóczi Évek rendezvénysorozat, Nagykárolyban tartott zárókonferenciájáról.
Az ifjúsági rovatban ezúttal a köröstárkányi gyermekzenekar mutatkozik be. Arad-Mosóczon is megtartották a női imanapot, melynek részletei Komádi Sándor írásából derülnek ki.
A Mementó rovatban a 150 éve született gróf Tisza Istvánra emlékezik Nagy Árpád, a szalontai gyülekezet gondnoka. A lap megemlékezik Köröstárkány 1919-es fekete húsvétjának áldozatairól is. Vetési László a 89. évében elhunyt nt. Virág Károlyra, a zilahi egyházmegye ny. esperesére emlékezik, életútját és szolgálatát is felidézve.
A Presbiter oldalon a Királyhágómelléki Presbiteri Szövetség Nagyváradon tartott közgyűléséről tudósít Tóth Zsigmond PSZ-sajtóreferens.
A Harangszó megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com címen olvasható.